Emlékeim és beszámoló a nyaralásról

Tegnap délután helyi idő szerint fél 12-kor landolt a gépünk a Debreceni Repülőtéren.
Előző bejegyzésemben említettem, hogy ez volt az első repülős utunk. Az Unitravel szolgáltatásait vettük igénybe. A repülés nagy élmény volt, bár én sokkal izgalmasabbnak gondoltam. A lefelé ereszkedés kis szédülést okozott. A legmeghatározóbb élmény azonban az, amikor a gép kereke először talajt ér. Odafele vattaszerű felhők között úsztunk,

visszafelé teljesen tiszta volt az égbolt, leláttunk a földre.

Agios Sostis felett repülve csodás tájban gyönyörködtünk. A teknős sziget és a többi kis sziget látványa a tengerben felejthetetlen.

A reptéren nem volt eligazítás. A járat száma alapján levettük a futószalagról a bőröndjeinket, majd a tömeggel sodródva kint megtaláltuk az utazási iroda autóbuszát, amely elvitt az apartmanunkhoz. Az Anastasia apartmanban foglaltunk szobát. A szállás kellemes meglepetés volt a tavalyihoz képest számunkra. Kétnaponta takarítás, egy alkalom kivételével mindig volt meleg víz. Az ágynemű tiszta volt, kaptunk törölközőt is. Nekünk a tisztaság volt a lényeg, így meg voltunk elégedve.  Wifi olyan görögösen volt, azaz mint  a mesében: hol volt, hol nem volt:) Előtte úgy tudtuk, hogy csak a mellette lévő Ole-Ole étteremben lesz wifi, így ez is kellemes meglepetésként ért. Szerettük volna megkóstolni a görög ételeket is. Első este beültünk az Ole-Ole étterembe. Itt nem tudtuk, hogy  a rendelt étel "big plate"-n érkezik. Utólag tudtuk, hogy kétszemélyes tálakat rendeltünk.Nem is tudtuk megenni, becsomagolták nekünk a maradékot. Angol nyelven el lehet boldogulni, itt szinte mindenki érti az angol nyelvet.
Az interneten tájékozódtam előzőleg, így nem fizettem be fakultatív kirándulásra előre, inkább szétnéztem a parton a lehetőségek felől. Zsófit kerestem, aki délután tartózkodik a nagy teknős alatt. Bár nem magyar kísérettel, de olcsóbban jutottunk el a teknős szigetre, aminek a látványa lenyűgöző volt.

 Ez is a teknős szigeten készült kép.Ez a sziget a Jón tengerben fekszik.

Fürödtünk a tengerben élveztük a napsütést.

Ekkor meglátogattuk a Keri barlangokat is. Kicsit sajnáltam, hogy nem tudok biztosan úszni, így  a tavi barlangban való fürdést kihagytuk.

A szállásunkhoz elég közel volt a tenger, de következő napon rátaláltunk a Koukla Beach-re.

  Ez a szállásunk mögött volt, csak a domb miatt nem láttuk, hogy ott van egy másik tengerpart rész,ahol gyönyörű a kilátás, kellemesen sekély a tenger.  Ezután a legtöbb időt ezen a partrészen töltöttük.A nagy partrészen,(amiről a legutolsó fotó is készült, )kis csatornák vannak, ahol az esővíz kifolyik.  A turisták odatették a holmijaikat egy kiugró peremre.  Mivel étel és cola is volt közötte, az óriási patkányok vígan futkároztak egyik csatornából a másikba, néha sikerült magukkal vinni egy-és más ételt vagy papírdarabot a csatorna sötétjébe.
Következő napon taxicsónakot béreltünk, s újra meglátogattuk a teknős szigetet. Itt fürödtünk pár órát, míg a taxicsónak hazaszállított minket. Közben bebarangoltunk a sziget bejárható részeit. Ahol sziklák voltak, oda nem mehettünk, valamint a teknősök élőhelyei is el voltak kerítve. Kikelni sajnos tekit nem láttunk,de sok érdekes kavicsot találtunk.
Egyik nap elgyalogoltunk a tengerben Laganason át Kalamakiig, ahol szedtünk rengeteg kagylót.Mivel korán indultunk, így a napfelkeltét is lefotózhattuk.

Összesen 10 kilométert gyalogoltunk, hulla fáradtan értünk a szálláshelyre. Kora reggel először Agios Sostis kikötőjében meglátogattuk az  idős halászt, aki Sotirist , az öreg teknőst eteti.
Sotiris, az öreg teki vén kora ellenére nagyon mozgékony, de azért sikerült megsimogatni, felejthetetlen élmény volt.Azt hittük, nem fogjuk megtalálni a kikötőben, de a halász integetett  messziről nekünk. 

Az ételárak sokkal drágábbak , mint itthon, hiába mondják sokan, hogy közel azonosak az itthoniakkal.Talán az éttermi árak hasonlóak, de a bolti árak kétszerese az itthoniaknak.
Egyik nap grillezett kardhalat ettünk  a Sirtaki étteremben. Nem ízlett, bár látványa lenyűgöző volt.

Az apartmanban hallottuk a kabócák zizegését is., aminek az volt az érdekessége, hogy volt , amikor egyszerre hallgattak el. Rácsodálkoztunk az érő fügére, a pálmafákra,(ez a fotó az apartman udvarán készült)

a virágokra,

a fán csüngő narancsokra,

s az utcán kóborló cicákra, kutyákra. Őket még a repülőtér épületében , sőt az előkelő éttermekben is megtűrték.Az utolsó napon elbúcsúztunk a tengertől, elmentünk megnézni a la curva éttermet, amire a neve miatt voltunk kíváncsiak. Összességében tetszett a sziget. Bár rengeteg természeti szépsége van, az üres telkeken ott az évezredes gaz, benne áll a szemét.  Laganasban, ami a szomszéd település, valóban sok az angol turista, valóban a mentők és a rendőrök cirkálnak kora hajnalban, szedik össze a magatehetetlen drogos vagy ittas személyeket. A tengerpart terítve van az éjszaka szétdobált lufival, italos dobozzal, és egyéb bulizáshoz használt termékkel. Az utak kanyargósak és szűkek, sokszor két jármű nem fér el egymás mellett, mindezt még fokozza, hogy gyorsan haladnak a motorokkal, autókkal és a bérelt quadokkal.
Másik látnivaló a Cameo Island, azaz diszkósziget.

A következő kép Agios Sostisban készült, a Manthos cég portáján. Tőlük rendeltük a fakultációs programot és a taxicsónakot is. 

Greece 2015

Éjszaka hazaérkeztünk a nyaralásból. Felejthetetlen élményekkel gazdagodtunk.( Az élmények nem a szállásadóknak, kiutaztatóknak köszönhetők)Nagyon fárasztó volt az út, fárasztó a külön szervezésben választott fakultatív kirándulás, de megérte.
Leírnék néhány szösszenetet a nyaralásról. Olypmic Beach egy kis nyaralófalu.  Koszos a tenger vize, a színe is fakó. Erről nem is vettünk tudomást a zsúfolt tengerparton, hiszen nekünk nincs tengerünk és nagyon elvarázsolt minket a táj. Majd akkor döbbentünk rá, hogy nem ez a tenger igazi arca, amikor ellátogattunk Skiathosra. Skiathos egy zsebkendőnyi sziget az Égei-tengerben A tenger színe ott aquamarin.Mindössze 400 méteres a repülőgép felszálló pályája. A sziget másik felén fürödtünk a hangzatos Koukounaries beachen, (Kukunaries)  A parton óriási kaktuszok, fügefák, banánfák magasodnak.Egy öbölszerű részben kis sihederek szülői felügyelet nélkül ugrándoztak a pallóról a mély vízbe, majd  úszkáltak hol itt, hol ott felbukkanva a víz alól.A hajón metaxa parti keretében a népszerű görög zenét hallhattuk , táncoltunk a személyzet tagjaival a görög zenére, igazán jó hangulatban telt a több, mint két órás hajóút. Készült közös fotó a hajókapitánnyal is.Utunkon elkísértek a sirályok.Az El Gréco restaurantba ne menjetek, mert közel 30 euróért szörnyű étket tettek elénk. A sült krumpli finom volt, viszont a mellé sajtszósznak csúfolt gombás förtelemnek, az odaégett mellfilének, és a legalább két napja lereszelt sárgarépa- káposzta kombónak(ráadásul se só se ecet rajta) szörnyű volt az íze.
Egyik nap ellátogattunk gyalog a szomszéd nyaralófaluba, Paráliára, ahol kicsit nyüzsgősebb az élet, de sok különbség nincs a két üdülőfalu között.
A görög élet lazább a magyarnál.  A délutáni szieszta miatt a társasági élet este kezdődik, mindig éjszakába nyúlik.Este 11 kor óvodáskorú gyerekek rohangáltak a házak között. Éjjel fél tizenkettőkor a kirándulásból jöttünk haza, alig éltünk a fáradtságtól, a parton pedig ezernyi ember nyüzsgött.  A ruhák kiteregetve  az alacsony kerítések mentén, illetlen kezek nem érintik azokat, nem úgy, mint itthon, hiszen a lezárt udvarról is lába kel mindennek.  Megengedett nyilvános helyen a dohányzás, nem tiltott a plakátragasztás sem a fehérre mázolt fák törzsére.  Láttunk 14 éven aluli gyermeket keményen dolgozni a gyroszosnál , láttunk Adidas márkajelzéssel ellátott árut, rossz silány anyagból- ott senki nem ellenőrzi?Amikor a gyroshoz nem kértünk üdítőt, a tulajdonos 3 pohár vizet hozott nekünk.  A szomszédos templomban hol közös ima folyt, ami messzire elhallatszott, hol pedig koncertnek adott helyet, ami szintén éjfél utánig tartott. A kóbor kutyákat senki nem szedi össze, a nyaralók etetik őket, ha pedig még éhesek, önkiszolgáló módon keresgélnek a kukákban. Szinte minden udvar úgy van elkészítve, megtervezve, hogy az a nyaralók kényelmét szolgálja, kis falikutak, szobrok sorakoznak az itt lévők nagy örömére. A bazársoron kirakott és árult ruhák kissé elavultak, az itteni piacon sokkal különbek vannak. Lehet vizi alkalmatosságot bérelni, de akár quadot, autót, kerékpárt vagy 4 személyes lábbal hajtható kis járműt is. A bakery ,a supermarket , a sok-sok utazási iroda is 23 óráig nyitva tart.
Ami szintén szembeötlött azonnal, hogy szinte minden ház tetején napelemek vannak, solar tartállyal, de a szántóföldön is nagyon sokat láttunk. Hogy ez mi célt szolgál,mármint a szántóföldi napelem,nem tudom, ha valaki tudja, kérem mondja meg. 
Mindent összevetve mi is szerelmesek lettünk e mediterrán országba, de ha minden úgy alakul, akkor legközelebb valami szebb helyen foglalunk szállást.  A szállással csak annyi gondunk volt, hogy meleg víz rendszeresen,a hideg víz pedig többször el volt zárva. Wifi csak a lépcsőházban volt. Mondjuk ez arra volt jó, hogy összehozza a társaságot, de ha nomád pásztorkodásra fizetek be, csakis akkor szeretnék ilyen nyaralást élvezni.